Program


A háromágú tölgyfa tündére – audionarrált előadás

A háromágú tölgyfa tündére – audionarrált előadás

Sűrű erdő közepében gazból gyütt boszorkány őriz ódon tölgyfába zárott három tündérleányt. Mesénk arról beszél, hogy éretlenke királyi fiú mint szabadítja meg ezeket, mint veszejt el közülük kettőt, s mint szeret meg egyet halálosan.

 

De kettejük boldogságára várni kell türelmesen: hiszen a boszorkányt sem kell félteni! Ámító fondorlatossággal széjjelszakítja az egymásnak teremtetteket, a tündérleányt több ízben elveszejti, s haj, mi kegyetlenségeket nem mível! De hogy a szép, szelíd, erőtlen tündérleány mint kap erőre, s akirályi fiúból mint válik igaz, nyitott szemekkel élő királyi személy, s hogy kettejük szerelme legyőzi-e a sötét fondorlatokat, azt csak azok láthatják, kik megtekintik előadásunkat.

 

Díszlet, bábok: Mátravölgyi Ákos

Gapitos mester: Lénárt András

Az előadást megalkották: Fabók Mariann és Keresztes Nagy Árpád

 

Az előadás hossza 50 perc

5 éves kortól ajánljuk.

 

Audionarráció:
Március 29-én látássérültek számára akadálymentesített formában játsszuk az előadást, melyben partnerünk az AKKU Egyesület.

Az előadás alatt a narrációt vendégeink egy készülék segítségével, fülhallgatón keresztül követhetik. Az eszközök és a jegyek limitált száma miatt kérjük, részvételi szándékát minél előbb jelezze az alábbi elérhetőségen:
Petneházy Emőke – epetne@gmail.com

 

Fabók Mariann: „2008-ban végeztem a Színművészeti Egyetemen. Azóta a Miskolci Nemzeti Színház színésze vagyok. Nagy hálával tartozom az életnek, hiszen szebbnél szebb feladatokkal ajándékoz meg az itt eltöltött idő.

Az elmúlt évtizedben véletlenszerűen rám talált a bábozás – bár én magam nem hiszek a véletlenekben – és ez a találkozás olyan intenzíven érintett, hogy a mai napig szívügyem maradt. Úgy éreztem, ha a sors úgy hozta, hogy megtanulhattam ezt a mesterséget, akkor élnem is kell ezzel a tudással.

Rég dédelgetett álomként 2009-ben bemutathattam ’A halhatatlanság országa’ című első önálló vásári bábjátékomat. Népmesei forrásokból dolgoztam. Megpróbáltam a mesemondást, bábozást és népi éneklést ötvöző előadásommal a „gyökereket és szárnyakat” egyszerre keresni: Egy újszerű, felhőtlenül humoros játékot létrehozni, vigyázva azonban a mesében rejlő ősi tudás sértetlenségére.

A bábjáték fogadtatása – gyermekek, s felnőttek részéről egyaránt – minden várakozásomat felülmúlta. 2010-ben, Kecskeméten, a Bábszínházak X. Találkozóján a szakmai zsűri díjjal jutalmazta. Szép megerősítése volt ennek a választott útnak, amire épphogy csak ráléptem.

A folytatás jegyében született meg Fabók Mancsi Bábszínháza.“ (www.fabokmariann.hu)